Munkaerőhiány: a fizetések emelése nélkül nincs megoldás

Győrben és a környező térségben évek óta egyre kedvezőbbek a munkaerőpiaci adatok. Miskolcról vagy Nyíregyházáról nézve Győr irigyelt város. Az élet azonban – ahogy mondani szokták –, erre sem fenékig tejfel. Itt nem a munkanélküliség kezelése, ellenkezőleg, az egyre radikálisabban fellépő munkaerőhiány kezelése jelenti a legnagyobb gondot. Mi lehet a megoldás?

Nincs olyan gazdasággal foglalkozó fórum a városban, ahol ne merülne fel, vajon honnan szereznek be a cégek újabb fejlesztéseikhez munkást. Az is nyílt titok, hogy a vállalkozások egymástól csábítják el a munkatársakat, érthetően magasabb fizetést ígérnek. A nagy és tőkeerős cégek csábításának nehéz ellenállni, a kis- és közepes cégek ebben a versenyben kezdenek lemaradni.

A probléma nem új keletű. Amikor a rendszerváltás utáni sokkból kezdett az új gazdaság felépülni, hamar kiderült, kevés a munkás. Egyrészt azért, mert a fiatalok körében nem volt divat a szakmatanulás, másrészt pedig a születések számának csökkenése miatt a beiskolázható fiatalok száma is kevesebb volt.

Másfél évtizede is van már, hogy a Rába szakemberhiányának enyhítésére az ország keleti feléből akart szakmunkásokat hozni. A kísérletet azóta többször felújították, azonban elenyésző számú szakember tudott gyökeret verni Győrben. Egyrészt a család nélkül albérletbe vagy munkásszállón lakó kelet-magyarországiak nem sokáig bírták. A végleges áttelepülést pedig lehetetlenné tette, hogy a két országrész között az ingatlanárak óriási eltérést mutatnak. Magyarán egy miskolci lakás áráért Győrben semmit sem lehet kapni.

Lehetőségként felmerült az is, hogy a magyarlakta környező országokból csábítsanak át szakembereket a fejlett magyar régiókba.

Aki akart, az már áttelepült – jelentette ki a minap a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában tartott előadásában Parragh László elnök.

A migránsok Magyarországon ugyancsak nem jelenthetnek megoldást. Egyrészt az ország nem akarja, másrészt pedig a nálunknál jóval magasabb bért kínáló nyugati országok felé mennének tovább.

Van-e egyáltalán megoldás, vagy tartósan be kell rendezkedniük a régió cégeinek arra, hogy szakembert csak más cégek rovására tudnak szerezni?

Véleményem szerint egyetlen megoldás kínálkozik a helyzet rendezésére – vélekedett megkeresésünkre Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Haza kell csábítani a külföldön dolgozó fiatalokat, és el kell érni, hogy aki külföldre készül, itthon vállaljon munkát. Ezt pedig csak a fizetések jelentős emelésével tudjuk elérni.

A kamara elnöke úgy véli, amíg Ausztriában háromszor annyit keresnek a magyarok, ez a cél nehezen teljesíthető. A cégeknek tehát emelni kell a fizetéseket, ha szakembereket akarnak. A fizetésemelés mellé pozitív jövőkép is kell a fiataloknak – fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre.

A fizetésemelésnek bizonyára örülnének a dolgozók, a kis- és közepes vállalkozások vezetői azonban már ráncolják a homlokukat, ha az a kérdés szóba kerül. Miből gazdálkodjuk ki? – kérdeznek ilyenkor vissza ösztönösen.

Mivel a kamarának nagyon sok KKV-tagja van, s a multinacionális cégek mellett a dolgozók nagy többségét foglalkoztató kis- és közepes vállalkozások is fontosak, a kérdést tolmácsoltuk a kamara elnökének is.

A KKV-k csak akkor tudnak nagyobb bért fizetni, ha javítanak hatékonyságukon – fogalmazott Pintér-Péntek Imre. – Ebben a mi felelősségünk is nagy, mindent megteszünk, hogy a Széchenyi István Egyetemmel együtt segítséget nyújtsunk abban, hogyan tudják növelni a termelékenységüket, s ezáltal a hatékonyságukat.

S ha már termelékenység, akkor képzés. Pintér-Péntek szerint ez a másik kulcs. Ha jó szakembereket bocsát ki az oktatás, a mutatók is jobbak lesznek.

Hasonlóan vélekedik Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselői is, aki szerint hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt munkaerőigényük túlzott. A fenti okok miatt egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával, egyes ágazatokat ez kiemelten sújt, mint az idegenforgalom, a vendéglátás, az IT és az építőipar.

A béreket emelni kell, a munkáltatói terheket pedig tovább csökkenteni. A közmunkások egy részét át kell segíteni a versenyszférába a belföldi mobilitás élénkítése, közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelése révén – vélekedett Simon Róbert Balázs.

Parragh László országosan 60-70 ezerre becsüli az iparból hiányzó munkások számát. Palkovics László államtitkár szerint ez a szám akár 300 ezer is lehet. Győrben nem készült felmérés, azonban tény: januárban kétezerrel több állást hirdettek meg, mint ahányan munkát kerestek.

A cikk forrása: Koloszár Tamás, Győr+Online, 2017. február 18.